Trophy Project 1.0

Kéne egy nyitott bukó, valami jó, ami nem lötyög a fejemen és design-ba is passzol a retro életérzéshez. Nézegettem neten, de az ember nem szívesen vesz ilyen dolgot webshopokban, ezért Ritával elzarándokoltunk szombaton a debreceni RMC-be. Elregéltem milyet is szeretnék, ecsetelve az egyéni igényeket. Majd beszartam, amikor elém rakták a megálmodott bukó képét. Úgyhogy most spórolás van bukóra, bár még erősen filózom, hogy a fekete vagy az ezüst verziót vegyem...

Vazzeg, lementünk H.dorogra Szacsmó invitálására... váltóval vannak gondok, vagy csak én vagyok béna, de kétszer meg kellett állni az úton. Mondtam is Bélabának, hogy lehet nem a váltó hibája csak egyszerűen béna vagyok a szocialista technológiához:-D Dorogon meg gépcsodák tömkelege, de azért a trophy is kapott némi figyelmet... szerintem tuti befutó lett volna a rat (patkány) kategóriában:-DDD Korcs egy "patkányon", hm nem is rossz párosítás, wehehehehehehe.

Ma túlestünk az első igazi hajtáson Bálabá szakszerű felügyelete mellett, a debreceni panoráma úton. Egyrészt, mert szokni kell, mivel kilátásba került egy sóstói túra a hétvégén, másrészt meg nem árt tesztelgetni az öreget, hogy hogyan bírja. Természetesen sokat bénáztam, pl.: sokszor túlváltottam magam, mert nem érzem az azonnali reakciót (hát igen "szokni kell a technikát"). Viszont teljesen más perspektívából szemlélem a dolgokat... az "öregecske" tempó mellett van idő nézelődni, figyelni a tájra. Ez az, ami nekem a sportmotornál, a sebesség miatt, sokszor kimaradt. Szóval bármennyit is bénáztam a vigyor  ült az arcomon, az "öreg" trophy meg tette a dolgát úgy, ahogy kell, mindenfajta hiba és technikai probléma nélkül. Le a kalappal előtte.